2012-03-22
Lucy Worsley kurátor és történész szerint a látogatók alig fognak ráismerni a felújított londoni Kensington-palotára, amely új kiállításával be fogja mutatni lenyűgöző történetét a XVII. évszázadtól Viktória királynő fiatal korán át Diana walesi hercegnő idejéig.
Két év alatt 12 millió font összköltséggel (4 milliárd forint) újították fel a királyi palotát, amelyet II. Erzsébet brit uralkodó gyémántjubileumi ünnepségei keretében a jövő héten nyitnak meg ismét a közönség előtt.
Amikor valaki betér ide, a királyi család történetének négy különböző évszázadával ismerkedhet meg négy önálló útvonalon: mindegyik úgy mutatja be a királyi család tagjait, mint valódi embereket erősségekkel és sebezhetőségekkel. A négy útvonal egyúttal megvilágítja az alkotmányos monarchia négy évszázadát is - hangoztatta a kurátor.
Az 1605-ben főúri házként épült Kensington-palota létezését az 1688-as dicsőséges forradalomnak köszönheti. Miután III. (Orániai) Vilmos és felesége, Mária sikeresen elhódította a trónt a katolikus II. Jakabtól, Vilmos király asztmája volt az, amely kikényszerítette őket Kensington vidéki faluba tiszta levegőjű otthont keresve. Mivel az uralkodó a trón védelmében gyakran járt távol harcolni, gyakorlatilag Mária királynő volt Christopher Wren építész fő társa abban, hogy egy régi kensingtoni házat királyi palotává alakítsanak.
A Hannover-ház 1714-es érkezése változást hozott: I. György átépítette a központi állami lakosztályokat. Az új szobák díszítésre az életerős fiatal William Kentet alkalmazta. A palota életének legmozgalmasabb időszaka I. és II. György uralkodása idejére (1714-1760) esett, amikor London nyári társadalmi életének központja volt.
III. György és utódai az udvart a Buckingham-palotába és a Windsor-kastélyba költöztették, így Kensington fokozatosan a királyi család alacsonyabb rangú tagjainak 'lepusztult otthonává' vált. Az elszegényedett kenti herceg, a jövőbeni Viktória királynő apja is itt fejezte be az életét. Trónra lépése után Viktória királynő is egyenesen a Buckingham-palotába vonult át, Kensington régi fényét csak a XX. században kapta vissza Margit és Diana hercegnők révén.
Worsley szerint a most felújított palota nem csak az udvari élet szépségeit tárja fel. Sötét történetek is vannak itt, beleértve a 32 éves II. Mária 1694-es halálát himlőben, oldalán férjével, Vilmossal. Ez egy olyan gyászt kiváltó esemény volt, amely vetekszik Diana hercegnő 1997-es halálával. Ezt az időszakot mutatja be az első és a legkorábban elkészült új látogatói útvonal - idézte a kurátort a The Daily Telegraph brit napilap.
Az időutazásban megismerkedhetünk a XVIII. század rosszindulatú és flörtölő hannoveri udvarával, csakúgy, mint Viktória királynő búskomor gyermekkorával. Viktória hercegnőt apja korai halála után félig elszigeteltségben tartott Kensingtonban gondviselő anyja. Viktória - a négy útvonal harmadikának tárgya - a Kensington-palotában született, itt nőtt fel, itt látta meg először későbbi férjét, Albert herceget és itt lett királynő.
1840-ben készült egyszerű fehér selyemszatén ruhája az új bemutató egyik páratlan darabja, együtt a Franz Xaver Winterhalter által készített portréjával. A Viktória személyes megbízása alapján Albert herceg magánhasználatára készített kép leeresztett, meztelen vállait körbefolyó hajjal ábrázolja az ifjú királynőt, nem éppen az akkori szokásoknak megfelelően.
Az időutazást záró XX. századot Diana walesi hercegnő ruhái képviselik majd, beleértve azt a taft ruhát, amelyben Diana mint hivatalos királyi udvarhölgy jelent meg.
forrás:
Turizmus Panoráma Bulletin
