|
| Államforma: | parlamentális köztársaság |
| Főváros: | Kairó |
| Hivatalos nyelv: | arab Beszélt nyelv: angol, francia |
| Pénznem: | egyiptomi font (EGP) |
| Vallás: | szunnita muszlim |
| Éghajlat: | sivatagi, tenger mentén szubtrópusi |
| Időzóna: | GMT 2 |
| Telefon hívó: | +20 |
| |
| Útlevél: | szükséges, min. 6 hónapig érvényes |
| Vízum: | Magyar állampolgár legfeljebb 1 hónap időtartamra utazhat vízummentesen Egyiptomba. Megfelelő anyagi fedezet szükséges. |
| Külképviselet: | Beutazási feltételek: Egyiptomi Arab Köztársaság |
| Általános turisztikai információk: | Egyiptom Afrika észak-keleti részén terül el, kis része az ázsiai kontinenshez tartozik. Az ország, amelyet Afrika kapujának is neveznek, a rejtélyek és hiedelmek földje, melynek történelme az emberi civilizáció hajnalán kezdett íródni.
Az Egyiptomi Arab Köztársaság területén keresztül folyik a legnagyobb afrikai folyó - a Nílus. Egyiptom szomszédos államai közé tartozik nyugaton Líbia, délen Szudán, észak-keleten Izrael, északi partját a Földközi-tenger, az ország keleti partjait a Vörös-tenger mossa.
Egyiptom lakosságának többsége a Nílus mentén él, amely egy azon kevés területek közül, ahol földművelésre alkalmas talaj található, így ezen a területen valamivel könnyebb az élet. Az ország többi részét a Szahara-sivatag borítja, mely gyéren lakott.
A legsűrűbben lakott terület a főváros, Kairó, ezt követi Alexandria, Asszuán és a Nílus deltatorkolatának többi nagyvárosa.
Egyiptom lakossága, amely jelenleg 77,5 millió, döntő többségben arabokból tevődik össze. A hivatalos nyelv az arab, ezen kívül a helyiek núbiai nyelven, berber dialektussal, angolul vagy franciául beszélnek. A vallást illetően a legnagyobb mértékben a szunnita iszlám vallás jellemző (90%), amely egyben a hivatalos vallás is. Emellett kisebbségben a kereszténység, a kopt és zsidó vallás képviselői is jelen vannak.
Egyiptom rendkívül gazdag műemlékekben, nem véletlen tehát, hogy olyan kedvelt turistacélpont; ezt bizonyítja az is, hogy a világ minden tájáról érkeznek ide kíváncsi látogatók.
Az ország főleg az ókori civilizációk által emelt monumentális műemlékek kapcsán ismert, mint pl. a gízai piramisok, a Szfinx, Luxor az ország déli részén, vagy a Királyok Völgye.
Az utóbbi időben ugyanakkor a turisták a klasszikus tengerparti üdülések miatt is szívesen keresik fel Egyiptomot. Az üdülőhelyek közül Hurghada és Sharm El Sheikh ajánlottak leginkább, érdemes továbbá ellátogatni El Gouná-ba vagy az Akabai-öböl keleti partján fekvő Sahan, illetve az északi részén található Taba városába. Ez utóbbi földrajzi fekvésének köszönhetően felejthetetlen kilátást nyújt a három szomszédos államra: Jordániára, Izraelre és Szaud-Arábiára.
Egyéb érdekességek
Kairó elővárosában, pontosabban egy Birkas nevű faluban minden pénteken reggeltől tevevásárt tartanak. A szudáni kereskedők és az egyiptomi parasztemberek egész tevecsordákat adnak-vesznek itt. Mivel erre a helyre nem szerveződnek turistautak és kevés az individuális turista is, itt lehetőség nyílik rá, hogy a kíváncsi utazó bepillantást nyerjen a helyi hétköznapi életbe.
A Sínai-félsziget északi részén található el-Arisban évente tevehajtó versenyeket rendeznek, melyekre április közepén, illetve október végén kerül sor.
Érdemes ellátogatni a Nemzetközi Könyvvásárra is, amely minden év februárjában kerül megrendezésre Kairóban. Itt legfőképp a Távol-Kelet könyvkiadóinak újdonságait lehet megtalálni, de a vásár egyben az arab irodalom angol és francia fordításai iránt érdeklődőknek is szól.
Egyiptom fővárosában, Kairóban alkalomadtán érdemes részt venni a Nemzetközi Filmfesztiválon, amely 1977-től kerül megrendezésre minden év november-december tájékán. A Filmfesztivál a legjelentősebb nemzetközi kulturális rendezvény az országban, ahol főleg az arab világ filmjei, illetve ázsiai filmek képviseltetik magukat.
Tenger alatti világ
A Vörös-tenger és mindenek előtt a Sínai-félsziget a korallzátonyaival a világ egyik legszebb és legjelentősebb búvárkodásra alkalmas helye, amely különféle egyéb sportolási lehetőségeket is kínál.
Érdemes felülni a hurghadai kirándulóhajók egyikére és kihajózni Giftun szigetére, ahol egyedülálló élményben lehet részünk és búvárkodásra is alkalom nyílik. Ajánlatos ellátogatni a sziget Saab al-Erg nevű lagúnájába is, ahol delfinekkel és rájákkal találkozhatunk.
Sharm El Sheikh-ből könnyen eljuthatunk a Ras Mohamed Nemzeti Parkba, ahol szintén lehetséges a fürdés és búvárkodás.
Teveháton
Sharm El Sheikh-ből lehetőségünk adódik teveháton kilátogatni a sziklás Sínai-sivatagba, ahol beduinokkal találkozhatunk, megtekinthetjük településeiket, ellátogathatunk egy édesvízi forráshoz, a hagyományos beduin sátorban pedig frissítőt is kaphatunk.
Óceánográfiai Múzeum
A vizivilágot bemutató múzeum Hurghadától északra található. Itt a Vörös-tenger halállományát és vizivilágát tekinthetjük meg.
Világörökségi helyszínei:
· Théba és a Halottak városa (kulturális/1979)
· Az iszlám Kairó (kulturális/1979)
· Memphis és a Halottak városa – a Gízai, Abusiri, Sakkarai és Dahsuri piramisok (kulturális/1979)
· A núbiai műemlékek Abu Simbeltől Philaeig (kulturális/1979)
· Abu Mena korai keresztény műemlékei (kulturális/1979)
· Katharina kolostor (kulturális/2002)
· Wadi Al-Hitan (Bálna-völgy) (természeti/2005)
Klíma
Egyiptom Észak-Afrika szubtrópusi övezetében fekszik , tehát itt rendkívül száraz, sivatagi éghajlat uralkodik enyhe téllel és forró nyárral. A Földközi-tenger partvidékét és a Nílus deltatorkolatát kivéve Egyiptomban egész évben száraz és forró klíma uralkodik.
Évszakok
Egyiptomban három évszakot lehet megkülönböztetni. A telet, amely november 15-től március 15-ig tart, az ún. első nyarat, ami március 15-től július közepéig, végül pedig a második nyarat, amely július közepétől november 15-ig tart.
Az egyiptomi utazásra a tél a legalkalmasabb időszak, amikor a hőmérséklet még elviselhető, nincs akkora hőség és szárazság. Az első nyár idején a hőmérséklet még mindig elviselhető, ezért ajánlott július közepéig Egyiptomba látogatni. A legforróbb évszak a második nyár, ekkor már csupán az igazán nagy hőséget kedvelőknek ajánlatos az országba utazni.
Az október-április közötti időszakban a napi átlaghőmérséklet Kairóban 24 °C, Hurghadában 26°C, a Vörös-tenger vízhőmérséklete pedig 23 °C körül mozog. Alsó-Egyiptomban és Kairó környékén a levegő páratartalma magasabb az átlagosnál, főleg júliusban és augusztusban, a fővárosi szmog csak ennek köszönhetően viselhető el. Felső-Egyiptomban a július-október közötti időszakban a napi átlaghőmérséklet 40°C körülire emelkedik, éjszaka 22 °C körül mozog. A száraz sivatagi szélnek köszönhetően azonban ez a hőség elviselhető.
A Nílus deltájában és a Földközi-tenger partvidékén enyhébb klíma uralkodik. Ezzel szemben a Sínai-félszigeten állandó hőség uralkodik, csupán a tél folyamán ered el néhányszor az eső. Az itt élők szinte alig ismerik az esőt , hiszen csak az év néhány napja csapadékos: Kairóban 6 esős nap, Alexandriában 30 esős nap számlálható meg egy évben, fent a hegyekben viszont minden évben havazik is.
Az egyiptomi szél
Egyiptom területére jellemző a száraz, forró szél, amit a helyiek chamsin-nak hívnak. Ez a fajta szél főleg az első nyár kezdetén alakul ki, finom homokot sodor magával, sok turistának okozva ezzel kellemetlenségeket. Az arab neve chamsin, ami magyarul 'ötven'-et jelent, ugyanis az az időszak, amikor is ezek a forró és száraz szelek fenyegetnek, általában 50 napig tart. A Vörös-tenger partján a chamsin fagyos szellő formájában jelenhet meg.
|
| Közlekedés: | Az egyiptomi utazásnak már magában is megvan a varázsa. Az országon belül belföldi repülőjáratokkal, autóbusszal, vonattal, illetve hajóval lehet közlekedni, Kairóban ezeken kívül pedig metróval is.
Légi közlekedés:
A belföldi légitársaságok közül az Egypt Air a legjelentősebb, melynek járatai Kairóból Alexandriába, Asszuánba, Hurghadába és Luxorba repülnek.
Autóbuszközlekedés:
Főleg Kairóban van kiépítve egy viszonylag megbízható közlekedési hálózat, amely minibuszokból és a metróból áll.
Vizi közlekedés:
Ami a vizi közlekedést illeti, ez főleg a Níluson virágzik. A Nílus két partja között Luxorban és Asszuánban van átkelőhely, vitorlások, ún. feluká-k és motoros kompok is közlekednek a két part között. Az asszuáni víztározó szintén hajózható.
Vasúti közlekedés:
Ha vonattal szeretnénk utazni, ajánlatos a legfrekventáltabb útvonalat választani, amely a Kairó-Alexandria, valamint a Kairó-Luxor útvonal. A Nílus mentén mindkét irányban éjszakai luxusjárat közlekedik.
Egyéb:
Érdekességnek számítanak a lovaskocsik, amelyek minden nagyobb Nílus menti városban megtalálhatóak. A leghíresebb Edfuban található, ahol a turistákat a mólótól a helyi katedrálisig fuvarozzák.
|
| Egészségügy: | Védőoltás
A beutazáshoz védőoltás nem szükséges. |
| Egyéb információk: | Vásárlás, bankkártyák
1 egyiptomi font (EGP), kisebb egysége a piaszter (PT). 1 EGP = 100 PT.
A hotelokban és némely üzletben probléma mentesen lehet fizetni eurocsekkel vagy bankkártyával. Azonban a piactereken vagy a nílusi kirándulóhajókon kizárólag készpénzzel lehet fizetni!
Tájékoztató jellegű árak
arab kenyér = 38 Ft (1 EGP)
fehér kenyér = 190 Ft (5 EGP)
tej = 95-190 Ft (5 EGP)
vaj = 250 Ft (7 EPG)
joghurt = 150 Ft (4 EGP)
palackozott víz (1,5 l) = 60 Ft (1,5 EGP)
bor (1) = 2200 Ft-tól (60 EGP)
sör = 220 Ft (6EGP)
üdítő = 740 Ft (20 EGP)
Az egyiptomi hotelok árai az általuk kínált szolgáltatásoktól, tradíciótól és minőségtől függnek. Az európai normának megfelelő hotelek az egyiptomi 3 illetve négycsillagos hotelnél kezdődnek. Kairóban a többi világvárosban megszokott árakkal találkozunk a Hilton, Meridien, Sheraton típusú hotelokban.
Hasonlóan, mint a szálláshelyek esetében, az éttermek árai is a minőségtől függ. Általánosan kijelenthető, hogy az éttermi ételárak nem érik el az átlagos világi árakat. A turisták leggyakrabban a büfék sűrűjében étkeznek.
Egyiptomi konyha
Az eredeti egyiptomi konyha arab ételekből áll. Tilos disznóhúst, illetve alkoholt fogyasztani. Az ételek alapja a rizs, a búza, zöldségek, birka-, kecske-, és bárányhús, szárnyasok (kacsa, liba, galamb, törpefürj) és természetesen a friss halak, amelyek a Nílusból, Földközi-illetve Vörös-tengerből származnak.
Ami a tipikus egyiptomi étlapot illeti, reggelire babot, tojást, rakott zöldséget, dzsemet és sajtokat fogyasztanak, ebédre különféle leveseket szolgálnak fel. A húshoz illő köret a rizsen és babon kívül jellemzően friss rakott zöldség és kovásztalan kenyér-pita.
Szinte az összes étlapon szerepel a grillezett csirke. Tipikus egyiptomi vacsorának számít a zöldségleves és fűszeres hús vagy hal. Édességként különféle gyümölcsöket fogyasztanak friss vagy szárított formában (pl.:banán, narancs, füge, guava, datolya).
A nagyobb szállodákban európai ételeket is felszolgálnak.
Érdemes megkóstolni a helyi sörök egyikét, a Stella-t, vagy a Marzen és Aswanli nevű barna söröket.
A borkínálatban külföldi, illetve helyi borokat is találhatunk (pl.:Pharaon, Nefertiti, Cleopatra).
A helyiek legnagyobb mértékben mégis a teát fogyasztják, leggyakrabban menta vagy fekete teát, amelyet kis csészékben, forrón szolgálnak fel. Ezen kívül a helyiek a kávéfogyasztásnak is megadják a módját. Általában erős és édes kávét isznak (zjada néven ismert), de mi választhatunk közepesen édes (mazbut) vagy teljesen keserű kávét (sádeh) is.
Borravaló
Az arab országokban -így Egyiptomban is- a szolgáltatásokért szokás borravalót ún. baksis-t adni. Egyiptom íratlan és egyben elengedhetetlen szabályai közé tartozik. |
Egyiptom foglalható szállásal rendelkező városai:
|
|
